Mesék és történetek felnőtteknek

Fordította: Kertész Judit (2005)

ISBN 978-963-217-902-1

168×235 mm

168 oldal

keménytábla, cérnafűzött

Fordította: Kertész Judit (2005)

ISBN 978-963-217-902-1

168×235 mm

168 oldal

keménytábla, cérnafűzött

Ez az összeállítás a kevésbé ismert, groteszk és ízig-vérig modern Andersent szeretné bemutatni a magyar olvasóknak, aki inkább felnőtteknek szóló meséiben szinte észrevétlenül keverte a hétköznapi élet jelenségeit fantáziája színpompás képeivel, és aki egyaránt lelkesedett a gőzvasút, a modern technika, egy Liszt-koncert, vagy Budapest szépségei iránt. Az újra lefordított meséken kívül a kötet néhány magyarul most először megjelent írást is tartalmaz.

Kritika | Ajánló

magyar

ekultura.hu

Hans Christian Andersen a Polar Könyvek kiadásában

Utazás a Dunán

Mesék és történetek felnőtteknek <

Hans Christian Andersen

Hans Christian Andersen meséin generációk sora nőtt fel, és népszerűsége két évszázad múltán is egyre növekszik. Műveit több mint száz nyelvre lefordították, és ihletésére nap mint nap születnek újabb regények, drámák, operák, filmek és képregények.

Andersen 1805-ben született Odensében egy olyan családban, melyet ma nagy valószínűséggel hajléktalannak neveznénk. Felmenői között volt prostituált nagyanya és nagynéni, elmebeteg nagyapa. Iszákos anyja mosónőként – előzőleg valószínűleg maga is prostituáltként – kereste kenyerét. A gyermek igazi apjának kiléte is bizonytalan, az újdonsült férj, Hans Andersen sajátjaként nevelte fel a kis Hans Christiant. Ez a foltozóvarga, aki részt vett a napóleoni háborúban, majd nemsokára fiatalon meghalt, a legpozítívabb szereplő volt a gyermek Andersen életében. Felolvasott, bábokat készítet és bábozott a fogékony kisfiúnak, aki hét évesen látott először színházi előadást, s ez elindította képzeletét. Már gyermekkorában írt darabokar, melyeket a család és a szomszédok körében adott elő.

Származását illetően több legenda is élt a köztudatban, melyek közül a legmeseszerűbb, hogy VIII. Keresztély dán király törvényen kívüli gyermeke lett volna. Életrajzírói szertefoszlatták ezt a legendát, de talán a családi mítosz oltotta belé a becsvágyat, az állandó szomjat az elismerésre, és a bizonyosságot, hogy hattyúként él a kacsák között.

Konfirmációja után a suta, nyakigláb kamasz nekivág Koppenhágának, hogy táncosnak és énekesenek jelentkezzék a Dán Királyi Színházba. Miután az elképedt prímabalerina – akinek ajtaja előtt ugrabugrált és énekelt – elküldte, különböző arisztokrata házakba csöngetett be, ha elkergették sírt egy sort, majd ment a következő házba.

Három év kallódás után akadt egy ház, ahol felkarolták a közben felserdült, különös fiatalembert. Jonas Collin a Királyi Színház gazdasági igazgatója házába fogadja és gondoskodik taníttatásáról. A színházba is felveszik statisztálni, ám hamarosan mutálni kezd, és azt javasolják neki, tanuljon valami rendes szakmát. Néhány elutasított színműve után Collin beiratja az iskolába, ahol a helyesírást ugyan soha nem sikerül elsajátítania, egy életre való nyersanyagot szerez be megaláztatásból és szenvedésből. A lelketlen iskolamester, Meisling, hogy becsvágyát letörje, megtiltotta neki a versírást. Ám az engedetlen tanítvány írásai lassan kezdtek megjelenni folyóiratokban és hamarosan megszületik a Haldokló gyermek, mely angolul és németül is nagy sikert aratott.

Huszonhárom évesen érettségizik, majd beirtkozik a koppenhágai egyetemre. Egy évvel később jelenik meg első műve a Fodrejse (Gyalogutazás) és egy színdarabja melyekkel nemzetközi sikert ért el. Ösztöndíjak révén utazni kezd, s nemsokra ez válik majd életmódjává. Soha nem volt lakása, különböző szállodákban, vagy vendéglátóknál lakott (ezek olykor európai királyi házak, vagy híres írók, mint pl. Dickens otthonai voltak).

1835-ben jelent meg első regénye, A rögtönző és ugyanebben az évben kezdték kiadni meséit.

Hallatlan népszerűségét azonban mindössze néhány közismert meséjével érte el.

1843-ban jelent meg újabb mesesorozata, melynek címéből már elhagyta a „gyermekeknek“ megjelölést, majd 1852-ben a „mesék“ is „történetek“-ké változott.

A legkülönfélébb járműveken ötször bejárta Európát (Magyarországon is járt!) élményeit élveztes utikönyveiben elevenítette meg.

A Polar Alapítvány „Mesék és történetek felnőteknek“ című összeállítása a kevésbé ismert, groteszk és ízig-vérig modern Andersent szeretné bemutatni a magyar olvasóknak, aki inkább felnőtteknek szóló meséiben szinte észrevétlenül keverte a hétköznapi élet jelenségeit fantáziája színes képeivel, és aki egyaránt lelkesedett a gőzvasút, a modern technika, egy Liszt koncert, vagy Budapest szépségei iránt. Az újra lefordított meséken kívül a kötet néhány magyarul most először megjelent írást is tartalmaz.

2005-ben, Andersen születésének kétszázadik évfordulóján világszerte műveinek új kiadásával ünnepelték a nagy mesemondót, és megkezdődött a róla kialakult kép árnyaltabb bemutatása is.

Hosszú betegeskedés után, 1875-ben hunyt el, utolsó vendéglátói, Moritz Melchior nagykereskedő és családja körében.

Kertész Judit

Jó néhány évtizede fordítok főleg skandináv nyelvű szépirodalmi műveket, melyek közül talán legjelentősebb Karen Blixen mára már szinte teljes életműve, de nagyon fontosak számomra olyan kiemelkedő mai szerzők is, mint Dag Solstad vagy a lassan világirodalmi sikert elért Vigdis Hjorth.