A sors fonala – Arany

---

A sors fonala családregény-trilógia második részét tartja kezében az olvasó. A sorozat valós eseményeken alapul, így feröeri mikrotörténelmi olvasmányként is tekinthetünk rá. A nyitó darabhoz hasonlóan most is különböző szereplők szemszögéből ismerhetjük meg a történéseket: az első kötetet „narráló” feröeri testvérpár, Helena és Kathrina mellé Moe lelkész helyébe ezúttal Helena férje, Dánjal Petur lép, akinek révén a Feröer életében meghatározó halászatba és tengerészlétbe nyerünk bővebb betekintést – nem is akármikor, hanem Európa történelmének vészterhes időszakában, az első világháború vége fele. Láthatjuk, milyen következményekkel jár a háború egy szigetország életére nézve: leáll a vízi közlekedés és az ipari halászat, ami pedig áruhiányt, munkanélküliséget, szegénységet és további elszigetelődést idéz elő.

„A németeknél dinamit volt, valamibe becsomagolva, hogy legyen mivel a levegőbe repíteniük a hajót. Ahogy felértek a fedélzetre, a kapitány csak pár percet kapott, hogy magával vigye, amit akar. Bement a hajó papírjaiért, de másra már nem maradt ideje. A németek vitték a halat, a zászlót és mindent, ami megtetszett nekik. Alig telt el negyedóra, miután elment a tengeralattjáró, amikor felrobbant a hajónk. Ah, Helena, ha láttad volna! Másra sem tudok gondolni, csak a szörnyű látványra. Lángok csaptak fel belőle, aztán orral előre elsüllyedt. Halálfélelem fogott el, életemben először.”
(Részlet a regényből)

Kritika | Ajánló

angol

Farlit

Sólrún Michelsen a Polar Könyvek kiadásában

A sors fonala – Arany <

A sors fonala – Ezüst

---

Sólrún Michelsen

---

Sólrún Michelsen (sz. 1948) a kortárs feröeri irodalom központi alakja, regényeket, novellákat, verseket és gyerekkönyveket ír. 2002-ben neki ítélték a Feröeri Gyermek­irodalmi Díjat, 2008-ban az M. A. Jacobsen irodalmi díjat, 2015-ben jelölték az Északi Tanács Irodalmi Díjára.

(fotó: Klara Johannesen)

---

Veress Kata

---

Veress Kata 1989-ben született, szak- és műfordító, az Észak folyóirat szerkesztője. Germanisztika, skandinavisztika, elméleti nyelvészet és fordító-tolmács szakokat végzett az ELTE-n és izlandit az Izlandi Egyetemen. Fordításában főként kortárs izlandi próza, német ifjúsági irodalom, valamint svéd és norvég ismeretterjesztő könyvek olvashatók magyarul. 2018-ban elnyerte a Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíjat.

---

Veress Kata fordításai a Polar Könyvek kiadásában

A sors fonala – Arany <

Az erdő halála

A sors fonala – Ezüst

Az igazság a fényről

Addig nem

Valeyri keringő

Elín

pont pont vesszőcske

Hegek