17. regény
Eredeti cím: 17. roman
Fordította: Patat Bence
ISBN: 978-615-5866-68-5
ISSN: 1418-0243 (Polar Könyvek)
Megjelenés éve: 2024
Méret: 130X195mm
Terjedelem: 144 oldal
Kivitel: cérnafűzött, keménytáblás
Eredeti cím: 17. roman
Fordította: Patat Bence
ISBN: 978-615-5866-68-5
ISSN: 1418-0243 (Polar Könyvek)
Megjelenés éve: 2024
Méret: 130X195mm
Terjedelem: 144 oldal
Kivitel: cérnafűzött, keménytáblás
Régi ismerősünk, Bjørn Hansen, kitöltve büntetését az ullersmói börtönben, hosszú időre nyomtalanul eltűnt az emberek szeme elől. Nyugdíjba menve azonban furcsa késztetést érez arra, hogy kapcsolatba lépjen lassan húsz éve nem látott fiával és annak családjával. Felkavaró látogatásra indul Norvégia belsejébe, és ez a döntése nem várt folyamatokat indíthat el. A főszereplő, Bjørn Hansen történetének fonalát Solstad huszonhét évvel később (a trilógia első része – Tizenegyedik regény, tizennyolcadik könyv – 1992-ben született), 2009-ben vette fel újra, ekkor jelent meg a 17. regény című kötet. E regény a korábbi modernista és szocialista realista korszakhoz képest már az egzisztencialista alkotások sorába tartozik. Egyes kritikusok a regényírás és a regényíró allegóriáját látják benne, olvasása közben sűrűn emlegethetjük Csehovot, Kafkát és Hellert, vagy akár Solstad szintén könyörtelen tollú honfitársát, Ibsent.
„Egyelőre nem mozdult. Egész jó volt a kedve. A fia miatt. Minden felülmúlta a várakozásait, már amennyire voltak várakozásai. A fia immár negyvenéves lett, de Bjørn Hansen azonnal megismerte, pedig a fia alig múlt húszéves, amikor utoljára látta, és nemcsak felismerte, hanem az emlékeiben megmaradt, húszéves fiának erősen feljavított változatát látta benne. Az, hogy a fia érett férfi lett, és felnőttként viselkedik, mindenképpen az előnyére vált, gondolta. Az a merevség és makacsság, amit az apja korábban igen kellemetlennek talált benne, mintha mostanra valamelyest enyhült volna, mintha elhullatta volna az élet útján, gondolta az apa, és ez bizony jó.”
(Részlet a regényből)
Dag Solstad a Polar Könyvek kiadásában
17. regény <
Tizenegyedik regény, tizennyolcadik könyv
Dag Solstad
Dag Solstad, nemzedéke egyik legkiemelkedőbb norvég írója, 1941-ben született Sandefjordban. Ma részint Berlinben részint Oslóban él. Számos regényen kívül írt elbeszélés-köteteket és drámákat is. Műveit – főleg az utóbbi időben – sok nyelvre lefordították. A külföldi sikert 1994-es A mellékszereplő pillanata (Genanse og verdighet) című regénye hozta meg számára, amelyet Norvégiában a 90-es évek legjobb regényének kiáltottak ki, és több díjat is kapott, pl. 2007-ben a tekintélyes „Femina“ spanyol díjat, és – ami igazán ritka – jelentős sikert ért el angol nyelvterületen is.
A mű 2003-ban a Polar-sorozatban magyarul is megjelent, a Könyvfesztivál alkalmából rendezett bemutatón jelen volt a szerző, Dag Solstad is.
Közel 30 könyvet írt, és ő az egyetlen norvég író, aki háromszor is megkapta a „Kis Nobel“-nek nevezett Északi Tanács Irodalmi díját. Az elmúlt években felterjesztették a Nobel díjra is.
Solstad már 1965-ben megjelent, első novelláskötetével felhívta magára a figyelmet. Akkor még harcos baloldaliként kiemelkedő alakja volt a norvég irodalmat radikálisan megújító, fiatal Profil-nemzedéknek. 1965-ös, első modernista elbeszéléskötetei a Spiraler (Spirálok) és az 1969-es Irr! Grønt! (Patina! Zöld!) után a szocialista realista korszaka következett, az 1971-es Arild Asnes 1970, 1980-ban a Brød og våpen (Kenyér és fegyver); majd 1982-ben posztmodern korszaka vette kezdetét a Gymnaslærer Pedersens beretning om den store politiske vekkelsen som har hjemsøkt vårt land (Pedersen gimnáziumi tanár beszámolója a nagy politikai ébredésről, mely hazánkra köszöntött) című regénnyel.
Az utóbbi években a modern társadalomban, elsősorban a jóléti Skandináviában mutatkozó kulturális hanyatlással, az értelmiség ellehetetlenülésével foglalkozik.
Főszereplői általában írók, történészek vagy könyvtárosok, akiknek szembe kell nézniük az intellektuális értékek egyre csökkenő fontosságával. Mint Elias Rukla, az irodalomtanár A mellékszereplő pillanatában, aki egy álmos délelőtti órán Oslo egyik gimnáziumában Ibsen A vadkacsa című drámáját próbálja hozzáférhetővé tenni kevéssé érdeklődő diákjai számára. Később egy látszólag banális bosszúság minden frusztrációját előhozza belőle és különös tettre ragadtatja magát az iskola udvarán.
Solstad munkásságában újabb fordulatot hozott a 16.07.41 című regény, mely a címében az író születési dátumát viseli, főszereplője pedig maga a szerző, Dag Solstad.
Azóta még két önéletrajzi regényt írt, 2006-ban az Armand V. Fotnoter til en uutgravd roman (V. Armand. Lábjegyzetek egy feltáratlan regényhez), és 2009-ben a 17. roman-t (17. regény).
A Bjørn Hansen-trilógia első része, a Tizenegyedik regény, tizennyolcadik könyv című mű elnyerte a Kritikusok Díját. Mintegy huszonöt nyelvre fordították le, Nagy-Britanniában az „Independent Foreign Fiction Prize” díjra jelölték.
Patat Bence
Patat Bence 1975-ben született Budapesten, 2000-ben végzett az ELTE BTK skandinavisztika–finn szakpárján. Az észak-európai nyelvek és kultúrák szenvedélyes rajongójaként és műfordítóként főként norvég, svéd, izlandi, finn és észt szerzők műveit ülteti át magyarra.
Patat Bence fordításai a Polar Könyvek kiadásában
17. regény <
