Billentyűs muzsika

---

Néhány szó a kötetben szereplő művek keletkezéséről

Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy idén már harmadik alkalommal jelenteti meg műveimet a Polar Egyesület a Nemzeti Kulturális Alap nagylelkű támogatásával. A 2021-es ’Misék’ és a 2022-es ’Vokális kamarazene’ kották után, idén a ’Billentyűs muzsika’ címet viselő kötetet ajánlhatom az érdeklődő zenebarátok szíves figyelmébe.

Amint a 2022-es kiadványban is említettem, mindig vonzott a zongora hangja, ez a vonzás később kiegészült az orgona hangzásának szeretetével. Mint hangszeres előadóművész, utóbbival évtizedekig szoros kapcsolatban lehettem, míg a ’zongoraművészség’ beteljesületlen vágy maradt, annak ellenére, hogy kamarazenészként elég sokat zongorázhattam. Mégis, hálával gondolok vissza csodás tanárnőmre Prunyi Ilonára és többi példaképemre is, akik közül itt csak néhányat említek: Ránki Dezső, Jandó Jenő, Lantos István, Bogányi Gergely a hazai legjobbak közül. Továbbá hálával gondolok Lázár Györgyre és Bruno Vlahekre (Madrid), kiváló zongoraművész barátaimra, akik néhány darabomat már be is mutatták a nagyközönségnek. Úgy tapasztalom, hogy a zongoraművészet virágzó és méltán népszerű műfaj napjainkban szerte a világon. Többek között ez is inspirált arra, hogy megpróbálkozzam a néhány éve újra felfedezett zeneszerzői hivatásom részeként zongoraművek komponálásával. E kötetben válogatás található különböző nehézségi fokú darabjaimból, ezek közül néhány előadása különleges virtuozitást igényel. Orgonaműveimből két hármas tagolású mű jelenik meg a kiadványban – mindkettő tételei külön is előadhatóak. A GFDA Introitus – Passacaglia – Fughetta sorozat a XX. századi magyar orgonaművészet egyik legnagyobb alakjának, Gergely Ferencnek állít emléket, mindhárom tételben felhasználva neveink ’ábécés’ hangokon megszólaltatható kezdőbetűit.

Kívánom, hogy a jelen és a jövő billentyűs játékosai – kicsik és nagyobbak egyaránt – örömüket leljék a kötet műveiben, és boldog lennék, ha koncertjeiken egyet-kettőt előadásukban meg is hallgathatnék.

Budapest, 2023. november 30-án, Szent András napján

Déri András

Déri András a Polar Könyvek kiadásában

Billentyűs muzsika <

Vokális kamarazene

Misék

---

Déri András

---

A budapesti Zeneakadémián szerzett orgonaművészi diplomát 1980-ban, majd karmesteri diplomát 1985-ben. 1985 és 1991 között a Magyar Állami Operaház tagja, első vezénylése 1986-ban Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátéka volt. Ezt több nagyszabású opera vezénylése követte (Verdi: Nabucco, Rigoletto, Donizetti: Boleyn Anna, Britten: Albert Herring, Erkel: Hunyadi László, Vajda: Mario és a varázsló, Rossini: Hamupipőke, A sevillai borbély). 1985-ben Bécsben, 1993-ban Angliában járt ösztöndíjjal, 1994-ben kortárszenei tevékenységéért Artisjus-díjban részesült. Gyakran dirigál nyári szabadtéri játékokon és fesztiválokon, és időnként orgonakoncerteket is ad. Számos országban vendégszerepelt. Németországban fellépett a Rigai Balettel A diótörő dirigenseként, sikeresen szerepelt a Comói Őszi Fesztiválon Michele Campanellával. A Magyar Állami Operaház balett-társulatával vendégszerepelt Hágában és a Bécsi Állami Operaház balettegyüttesével Ljubljanában. 1997 óta ismét a Magyar Állami Operaház tagja lett, Rossini Hamupipőke című operájának vezénylésével tért vissza. 2002 óta rendszeresen vezényel baletteket (A diótörő, A rosszul őrzött lány, Giselle, Coppelia, A makrancos Kata, Anyegin, Csipkerózsika, A bahcsiszeráji szökőkút, Mayerling, Seherezade, A hattyúk tava, Anna Karenina, Hófehérke és a 7 törpe, Balanchine-est). 2005 és 2010 között a Bécsi Állami Operaház balett-társulatának vendégkarmestere volt. A Magyar Állami Operaházban 2013 óta vendégkarmesterként dirigálja a legnépszerűbb balettelőadásokat. 2014-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

Kisebb zongoraműveken, kórusműveken, hangszeres darabokon keresztül jutottam el a nagyobb lélegzetű kompozíciókig, amelyeknek három szerény példáját találhatja e kötetben az érdeklődő. Kivételes helyzetemből adódóan a leírt kottákat karnagyként – hála a pasaréti kórus ’hosszantűrésének’ – hangzó anyagként szinte mindig azonnal ki is próbálhattam, vagyis saját magam kontrollálhattam saját magamat. A kötetben megjelenő három mise már többször elhangzott liturgikus keretek között, szentmiséken. Kisebb szólókra is lehetőség nyílik előadásuk alkalmával, a hangszeres kíséret csak a ’Missa Brevis’-ben előírt. A másik két misében bármilyen rendelkezésre álló billentyűs hangszer (orgona, szintetizátor vagy elektromos zongora) szolgálhat alapként, ezt egészíti ki helyenként – a kottában utalásokat találunk erre vonatkozóan – hárfa, szaxofon és ütőhangszerek, tetszés szerint. A basszusgitárt szándékosan alkalmazom, ugyanis nagyon szépnek tartom és szeretem a szolidan erősített akusztikus gitár hangját.

Régóta foglalkoztat a ’gitáros’ egyházi zene sorsa is, pontosabban a sokféle zenei megnyilvánulás szintézisének keresése a katolikus liturgiában. Orbán Györgyöt is ennek megvalósításáról igyekeztem meggyőzni, időről-időre meg is jelenik műveiben egy-egy igazi ’Beatles’-es fordulat, harmóniafűzés. Erre törekedtem én is: a magam méltatlan módján miséimbe beleszőttem könnyűzenei elemeket. Napjainkban gitáros egyházzenész szolgálattevői részéről is egyre inkább megvalósul ez a tendencia, vagyis a szép és jó zenei elemek érvényre juttatásának szándéka. Ez nagyon helyénvaló, hiszen minden éneklés lényege a közösségi érzés mély megélése, és ennek zenei vezetése nem történhet mindenféle előképzettség nélkül, 3-4 akkorddal, rossz prozódiával. Őszintén remélem, hogy ez a kotta sokak szívéhez megtalálja az utat, és ha nem is a teljes misék, de legalább egyes részeik megszólalhatnak majd vállalkozó kedvű karnagyok és kórusaik templomi szolgálatai alkalmával.

---