Loading...

Misék


50: Misék zoom-in

-20% = 3040 Ft db

ISMN: 979-0-801680-65-5 (Polar Music)

Megjelenés éve: 2021

Méret: 195X275mm

Terjedelem: 236 oldal

Kivitel: kartonált, ragasztott

50: Misék

-20% = 3040 Ft

ISMN: 979-0-801680-65-5 (Polar Music)

Megjelenés éve: 2021

Méret: 195X275mm

Terjedelem: 236 oldal

Kivitel: kartonált, ragasztott

Isten kegyelméből, eddigi életemben több mint 40 éve tevékenykedhetek a Budapest Pasaréti Ferences Templom kórusának vezetőjeként. Ez idő alatt a mérhetetlenül nagy és gazdag egyházi kórusirodalom legjelentősebb szerzőinek műveit volt alkalmam megismerni, sokat ezek közül próbálhattam és vezényelhettem is. Karnagy példaképeimet: Párkai Istvánt, Bogányi Tibort és Czifra Jánost figyelve sok tapasztalatot gyűjthettem a művek kiválasztása és betanítása terén. Orgonista és karmesteri működésemnek köszönhetően pedig a hivatásos muzsikusok világát is közelről szemlélhettem. Amikor az 1980-as évek végén Selmeczi György közvetítésével kapcsolatba kerültem a latin egyházi művek felülmúlhatatlan szerzőjével, Orbán Györggyel – akitől nagy merészen kórusunk számára egy mise–ordináriumot rendeltem –, alkalmam nyílt bepillantani egy kortárs zeneszerző műhelyébe is és végigkövetni az alkotás folyamatát. A betanítás is rendkívüli tanulságokkal szolgált: milyen nehézségű művet érdemes komponálni, mennyire terhelhető egy még oly kiváló, de amatőr énekkar új darabok tanulása közben?

Ezen szellemi és gyakorlati ’kincsek’ birtokában döntöttem úgy hat-hét évvel ezelőtt, hogy kamaszkori álmaimat megkísérlem valóra váltani és ismét megpróbálkozom a zeneszerzéssel. Kisebb zongoraműveken, kórusműveken, hangszeres darabokon keresztül jutottam el a nagyobb lélegzetű kompozíciókig, amelyeknek három szerény példáját találhatja e kötetben az érdeklődő. Kivételes helyzetemből adódóan a leírt kottákat karnagyként – hála a pasaréti kórus ’hosszantűrésének’ – hangzó anyagként szinte mindig azonnal ki is próbálhattam, vagyis saját magam kontrollálhattam saját magamat.

A kötetben megjelenő három mise már többször elhangzott liturgikus keretek között, szentmiséken. Kisebb szólókra is lehetőség nyílik előadásuk alkalmával, a hangszeres kíséret csak a ’Missa Brevis’-ben előírt. A másik két misében bármilyen rendelkezésre álló billentyűs hangszer (orgona, szintetizátor vagy elektromos zongora) szolgálhat alapként, ezt egészíti ki helyenként – a kottában utalásokat találunk erre vonatkozóan – hárfa, szaxofon és ütőhangszerek, tetszés szerint. A basszusgitárt szándékosan alkalmazom, ugyanis nagyon szépnek tartom és szeretem a szolidan erősített akusztikus gitár hangját.

Még egy dolgot fontosnak tartok megemlíteni. Régóta foglalkoztat a ’gitáros’ egyházi zene sorsa is, pontosabban a sokféle zenei megnyilvánulás szintézisének keresése a katolikus liturgiában. Orbán Györgyöt is ennek megvalósításáról igyekeztem meggyőzni, időről-időre meg is jelenik műveiben egy-egy igazi ’Beatles’-es fordulat, harmóniafűzés. Erre törekedtem én is: a magam méltatlan módján miséimbe beleszőttem könnyűzenei elemeket. Napjainkban gitáros egyházzenész szolgálattevői részéről is egyre inkább megvalósul ez a tendencia, vagyis a szép és jó zenei elemek érvényre juttatásának szándéka. Ez nagyon helyénvaló, hiszen minden éneklés lényege a közösségi érzés mély megélése, és ennek zenei vezetése nem történhet mindenféle előképzettség nélkül, 3-4 akkorddal, rossz prozódiával. Őszintén remélem, hogy ez a kotta sokak szívéhez megtalálja az utat, és ha nem is a teljes misék, de legalább egyes részeik megszólalhatnak majd vállalkozó kedvű karnagyok és kórusaik templomi szolgálatai alkalmával.

Hosszú lenne azoknak névsora, akiket fel tudnék sorolni, mint olyan hozzám közel álló személyeket, akiknek e kötetet ajánlom hálám jeléül. Helyszűke miatt – a már említetteken kívül – azokat emelem ki név szerint, akik alapvetően befolyásolták megjelenését. Közülük is elsőként Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapátot, aki először buzdított arra, hogy misét írjak (kb.25 év kellett, hogy ’leessen a tantusz’…). Utána drága feleségem, Zsófi és zenész gyermekeink, Borbála és Antal, valamint bátyám Gábor és elhunyt nővérem Mária következnek, aztán kedves rokonaim, főként pap unokatestvérem Szederkényi Károly, és barátaim – élükön a ferences Grácián, Kapisztrán, Piusz és Zalán testvérekkel, Dr. Kakuk Ilona főorvosnővel és a ’világi’ muzsikusokkal: a Ménesi házaspárral, Kállay Gáborral, Frittmann Zsomborral és Csiszár Péterrel. Végül, de nem utolsó sorban a mellettem hűségesen kitartó egykori Palestrina, ma Szent Antal Kórus mindenkori tagjainak ajánlom miséimet, külön is megemlítve Gunde Pétert, Ella Istvánt, a Zatykó és Jáky családokat, a Suri házaspárt, Dévény Máriát, Oszlay Andrást és Bisztray Frigyest.

Nem folytatom, mert egy külön könyv kellene a felsoroláshoz, de szeretnék még köszönetet mondani Czentnár Dezső kottagrafikusnak, a Polar Egyesületnek és a Stark – Borsódy házaspárnak a kotta külső megjelenési formájának művészi megalkotásáért.

DEO GRATIAS!

2021. november 30-án, Szent András napján

Déri András

Déri András a Polar Könyvek kiadásában

Misék <


Déri András


A budapesti Zeneakadémián szerzett orgonaművészi diplomát 1980-ban, majd karmesteri diplomát 1985-ben. 1985 és 1991 között a Magyar Állami Operaház tagja, első vezénylése 1986-ban Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátéka volt. Ezt több nagyszabású opera vezénylése követte (Verdi: Nabucco, Rigoletto, Donizetti: Boleyn Anna, Britten: Albert Herring, Erkel: Hunyadi László, Vajda: Mario és a varázsló, Rossini: Hamupipőke, A sevillai borbély). 1985-ben Bécsben, 1993-ban Angliában járt ösztöndíjjal, 1994-ben kortárszenei tevékenységéért Artisjus-díjban részesült. Gyakran dirigál nyári szabadtéri játékokon és fesztiválokon, és időnként orgonakoncerteket is ad. Számos országban vendégszerepelt. Németországban fellépett a Rigai Balettel A diótörő dirigenseként, sikeresen szerepelt a Comói Őszi Fesztiválon Michele Campanellával. A Magyar Állami Operaház balett-társulatával vendégszerepelt Hágában és a Bécsi Állami Operaház balettegyüttesével Ljubljanában. 1997 óta ismét a Magyar Állami Operaház tagja lett, Rossini Hamupipőke című operájának vezénylésével tért vissza. 2002 óta rendszeresen vezényel baletteket (A diótörő, A rosszul őrzött lány, Giselle, Coppelia, A makrancos Kata, Anyegin, Csipkerózsika, A bahcsiszeráji szökőkút, Mayerling, Seherezade, A hattyúk tava, Anna Karenina, Hófehérke és a 7 törpe, Balanchine-est). 2005 és 2010 között a Bécsi Állami Operaház balett-társulatának vendégkarmestere volt. A Magyar Állami Operaházban 2013 óta vendégkarmesterként dirigálja a legnépszerűbb balettelőadásokat. 2014-ben megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.

Kisebb zongoraműveken, kórusműveken, hangszeres darabokon keresztül jutottam el a nagyobb lélegzetű kompozíciókig, amelyeknek három szerény példáját találhatja e kötetben az érdeklődő. Kivételes helyzetemből adódóan a leírt kottákat karnagyként – hála a pasaréti kórus ’hosszantűrésének’ – hangzó anyagként szinte mindig azonnal ki is próbálhattam, vagyis saját magam kontrollálhattam saját magamat. A kötetben megjelenő három mise már többször elhangzott liturgikus keretek között, szentmiséken. Kisebb szólókra is lehetőség nyílik előadásuk alkalmával, a hangszeres kíséret csak a ’Missa Brevis’-ben előírt. A másik két misében bármilyen rendelkezésre álló billentyűs hangszer (orgona, szintetizátor vagy elektromos zongora) szolgálhat alapként, ezt egészíti ki helyenként – a kottában utalásokat találunk erre vonatkozóan – hárfa, szaxofon és ütőhangszerek, tetszés szerint. A basszusgitárt szándékosan alkalmazom, ugyanis nagyon szépnek tartom és szeretem a szolidan erősített akusztikus gitár hangját.

Régóta foglalkoztat a ’gitáros’ egyházi zene sorsa is, pontosabban a sokféle zenei megnyilvánulás szintézisének keresése a katolikus liturgiában. Orbán Györgyöt is ennek megvalósításáról igyekeztem meggyőzni, időről-időre meg is jelenik műveiben egy-egy igazi ’Beatles’-es fordulat, harmóniafűzés. Erre törekedtem én is: a magam méltatlan módján miséimbe beleszőttem könnyűzenei elemeket. Napjainkban gitáros egyházzenész szolgálattevői részéről is egyre inkább megvalósul ez a tendencia, vagyis a szép és jó zenei elemek érvényre juttatásának szándéka. Ez nagyon helyénvaló, hiszen minden éneklés lényege a közösségi érzés mély megélése, és ennek zenei vezetése nem történhet mindenféle előképzettség nélkül, 3-4 akkorddal, rossz prozódiával. Őszintén remélem, hogy ez a kotta sokak szívéhez megtalálja az utat, és ha nem is a teljes misék, de legalább egyes részeik megszólalhatnak majd vállalkozó kedvű karnagyok és kórusaik templomi szolgálatai alkalmával.


Top