Misék

---

Előszó

Pasarét az Pasarét.

Sokan emlékezünk a Páduai Szent Antalról nevezett Pasaréti Ferences Templom egykori plébánosának, Ocsovai Grácián OFM atyának azóta szállóigévé vált mondására. Ezzel a nem túl bonyolult kijelentéssel azt akarta érzékeltetni a jeles páter, hogy egyrészt Pasaréten mindig történik valami nem mindennapi esemény, másrészt Pasarét széles körben ismert arról, hogy a ferences templom szinte vonzza azokat a híveket, akik átlagosnak semmiképpen nem nevezhetőek.

Nem mintha a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc ezt tűzte volna ki célul követői elé. Ellenkezőleg: Regulájának befogadóit és az annak megélésére vállalkozókat kisebb testvéreknek hívta, hogy senki ne tartsa különbnek magát a másiknál. Ezt az ideált azonban nagyon nehéz megtartani és eszerint alakítani életünket.

Időről időre feltűnnek köztünk olyanok, akiknek Isten különleges hivatást adott, és akik különleges karizmákkal rendelkeznek. Ők színesítik és gazdagítják egy templomi hívő közösség, az egyházközség életét és jóllehet, nem tartják magukat kiemelkedőnek, mégis illik elszámolniuk a kapott talentumaikkal. Erősen leszűkítve a kört, e kötet előszavában elsősorban az előbb Palestrina Kórus, majd később – az új évezredbe lépve – Szent Antal nevét felvevő énekkarnak mindenkori tagjaira és karnagyaira, zongora- és orgonakísérőire gondolunk. Az ő fáradságos, de mindvégig áldással kísért szolgálatuknak köszönhető, hogy a Szent Zene lélekemelő hatását ebben a templomban gyakran megtapasztalhatjuk. A szépségre mindnyájunknak nagy szüksége van, ezért kiemelkedően fontos a zenét értő módon közvetíteni tudó közösségek, énekkarok működése is. Következzen most egy felsorolás – a teljesség igénye nélkül – az 1960-as évek elejétől a templom felnőtt kórusánál szolgáló karnagyokról, akiknek különleges személyisége meghatározó volt a karénekesek számára, és akiknek magas szintű mesterségbeli tudása és közösségépítő tevékenysége a szentmisék zenei szolgálatában, és az egyházzenei koncertek létrehozásában és vezénylésében csúcsosodott ki: Róna Frigyes, Vajda Ferenc, Dőry Dénes, Szekeres Ferenc, Gunde Péter, Ella István és Bodonyi Katalin, Déri András, Patak Zita, Ménesi Gergely.

Ezek a művészek mind arra törekedtek, hogy a régi és a kortárs szerzők kórusműveit vegyítsék a kórus repertoárjában. Az énekkart 1982 óta vezető Déri András azonban nemcsak modern darabok bemutatására törekedett, hanem bátorkodott új művet is rendelni a templom kórusa számára a hazai kortárs zeneszerzés egyik legnagyobb alakjától, Orbán Györgytől. Orbán György az 1980-as évektől kezdve komponált latin nyelvű egyházi kórusműveket, de mise ordináriumot még nem.

Déri András felkérése nagyjából úgy szólt, hogy az összes tétel szövegét – Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei – zenésítse meg a kiváló zeneszerző, méghozzá lehetőség szerint közérthető zenei stílusban, nem riadva vissza a könnyűzenei elemektől sem. Így született meg 1989-ben a Missa Prima, amely formabontó, mégis köznyelvi zenei újításaival (pl. az ütőhangszerek: dobok és csengettyűk széleskörű használatával) nagy sikert aratott, nemcsak Pasaréten, hanem a Magyar Rádió kortárszenei szemléjén is, melyen elnyerte a közönség díját. Mindegyik tétel a maga nemében egyedi hangulatú: a meditatív a cappella Kyrie-t felváltja egy felhőtlenül vidám és derűs Gloria, a Credo különleges emelkedettségű zenei megfogalmazása az oboa szólójával válik őszintén emberi hangúvá, a Sanctus ünnepélyes kezdete egy száncsengős-télies képeket idéző, lendületesen vidám Hosannába csap át, majd az Agnus Dei két kórusra írt méltóságteljes hömpölygése zárja le ezt a lélekemelő, új egyházi művet.

A különleges mise-kompozíció alapvető változást hozott templomunk egyházzenei életébe. A rövid időn belül elkészített CD-felvétel sikeresnek bizonyult, és a Szerző is meggyőződött arról, hogy műve ’működőképes’ a liturgikus gyakorlatban. Ezen felbuzdulva szinte azonnal hozzálátott a Missa Secunda írásához. Tapasztalatait a zene és a mondott liturgikus szöveg arányait illetően igyekezett kamatoztatni, a hangszerelés is egyedi és mondhatni, biblikus: főszerephez jut a hárfa és három fuvola, és ismét előtérbe kerülnek az ütőhangszerek és a nagybőgő is. Újra megcsodálhatjuk a tételek zenei karaktereinek változatosságát, a témák sokszínűségét. Egészen más módon, de a Missa Prima példáját követve íródott e mise Gloria és Sanctus tétele, amelyek harsány, kitörő örvendezésre bíztatnak bennünket, előadókat és befogadókat egyaránt. A gyönyörű, lírai kezdetű Agnus Dei drámai tetőpontba torkollik, a ’Miserere nobis!’ felkiáltás és könyörgés fájdalma után a megbékélést esdi számunkra Orbán György, lantszerű hárfa akkordokkal és a fuvoláknak az I. tétel motívumait visszaidéző dallamfordulataival.

Pasarét az Pasarét.

Hálát adunk a Mindenható Istennek, hogy a Szentlélek kedves zeneszerzőjének, Orbán Györgynek ’mondta tollba’ élete első két mise-kompozícióját, amelyeket e kötetben most megjelentetjük. Hálásak vagyunk azért is, hogy bennünket, a Pasaréti Ferences Templom méltatlan karénekeseit választotta ki arra a megtisztelő feladatra, hogy a remekműveket bemutathassuk. Ugyanakkor büszkék vagyunk arra a tényre, hogy a Missa Prima és Missa Secunda nem maradt folytatás nélkül, és Orbán már több, mint tíz misét komponált, amelyeket gyakorta adnak elő az egész világon, Japántól az USA-n át egészen Erdélyig.

Lelkesítő példája nyomán ma már nem ritka, hogy a kortárs zeneszerzők latin szövegeket választanak műveik szövegéül. A rendszerváltás előtt azonban Orbán György mellett kevesen vállalkoztak erre. Ő a Missa Prima előtt már éveken keresztül számos latin nyelvű kórusművel ajándékozta meg a kórus-társadalmat.

Jelen előszó szerzőjeként és a kötetben található két misét bemutató karnagyként szeretnék köszönetet mondani Orbán Györgynek és feleségének megtisztelő barátságukért. Hálás vagyok a kortárs zeneszerzők alkotta baráti kör többi tagjának: Selmeczi Györgynek – aki Orbánnal megismertetett –, Vajda Jánosnak és Csemiczky Miklósnak is, akik mindig értő figyelemmel követték és támogatták szerzőtársuk és a Szent Antal Kórus együttműködését. Köszönöm Juhász Gábor kiváló kottagrafikusi munkáját.

Szívből kívánom, hogy ezt a kötetet kövesse még sok hasonlóan hiánypótló kottakiadvány, minden igazi zenebarát örömére.

2024. November 30-án, Szent András napján

Déri András

Orbán György a Polar Könyvek kiadásában

Misék <

---

Orbán György

---

Orbán György 1947. július 12-én született Marosvásárhelyen. A kolozsvári zeneakadémián tanult zeneszerzést és zeneelméletet. 1979 óta Magyarországon él.

A Budapesti Zeneműkiadónál 1990-ig zenei szerkesztőként dolgozott, 1982 és 2009 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneelméletet és zeneszerzést tanított.

Számos színpadi mű, vonós- és szimfonikus zenekarra, kamaraegyüttesre és szólóhangszerre írt műve mellett kiemelkedőek kórusművei és dalai. 13 zenekar- vagy orgonakíséretes miséjét és egyéb oratorikus műveit rendszeresen játsszák nemcsak koncerttermekben, hanem templomokban is. Jancsó Miklós és Gothár Péter által rendezett filmek zeneszerzője.

2002-ben Erkel Ferenc-díjat kapott, 2014-ben Kossuth-díjjal ismerték el kivételes zeneszerzői munkásságát.

(fotó: Csibi Szilvia)

---