Miskolczi László lírikus festészete

---

Miskolczi László kétszeres Munkácsy-díjas festőművész méltánytalanul háttérben tartott életművet hagyott maga után. Személyiségéből eredő végtelen szerénysége mindössze négy kiállítást engedélyezett életében, így még a szakmai köztudatban is csupán emlékfoltszerű benyomások maradhattak a művész festői világáról. Miskolczi László műveinek súlya és magának az alkotónak a magyar festészetben betöltött szerepe sem körvonalazódhatott igazán.

Miskolczi László a Tornyai – Rudnay – Mednyánszky vonalon jut vissza Munkácsyig, lírai alkata viszont már Szőnyi hatását idézi az ecsetkezelést illetően. Költői világa kétségtelenül egy szétszakított valóság hátteréből bontakozik ki, ugyanúgy, ahogy a magyarság XX. századi történelme. A tartalomnak és a formának rendkívül egyéni és tudatos összekapcsolása Miskolczi László meghatározó festészeti szerepére utal, amelyet kötelességünk újra felfedezni.

Az ötvenes évektől a hivatalos kultúrpolitika szinte ellehetetlenítette Miskolczi László alkotói pályájának kibontakozását, művészete ugyanis semmiféle megalkuvást nem viselt el, így elsősorban mint pedagógus vált a fiatal generációk hiteles példájává. Olyan neves művészek számára volt meghatározó élmény személyisége és munkássága, mint Horkay István grafikusművész, Blaskó János szobrászművész vagy Szurcsik János festőművész.

Miskolczi László a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium egykori legendás tanáraként, pedagógiai munkájában találta meg művészi hitvallásának és küldetéstudatának egységét, amely a hűség, az értékelvűség és minőség pilléreire épült. Miskolczi életművének ismertté tétele halála után harminc évvel időszerűvé vált, mert művei közösségének megerősítését szolgálja múltban, jelenben, jövőben, alkotói teljesítménye pedig azért hiteles, mert történeti, társadalmi és közösségi tartalma van.

Feledy Balázs – Szalay Ágnes a Polar Könyvek kiadásában

Miskolczi László lírikus festészete <

---

Feledy Balázs – Szalay Ágnes

---

Feledy Balázs
1947-ben született művészeti író, művészetkritikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskola főtitkára, a Művészeti Alap szakosztályigazgatója, a Világkiállítási Programiroda kulturális igazgatója, a Vigadó Galéria vezetője. A Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke. A kortárs magyar képzőművészet, iparművészet, fotográfia jelenségeinek kutatója, kiállítások kurátora.

Szalay Ágnes
1988-ban született Győrben. 2007 és 2013 között művészettörténetet tanult a budapesti Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen és a Berni Egyetemen, Svájcban, 2014 és 2019 között a Kovács Gábor Művészeti Alapítványnál dolgozott kurátorként. Azóta szabadfoglalkozású művészettörténészként tevékenykedik.

---