Loading...

Nora


54: Nora zoom-in

-20% = 3640 Ft db

Eredeti cím: Nora

Fordította: Soós Anita

ISBN: 978-615-5866-20-3

ISSN: 1418-0243 (Polar Könyvek)

Megjelenés éve: 2022

Méret: 130X195mm

Terjedelem: 192 oldal

Kivitel: cérnafűzött, keménytáblás

54: Nora

-20% = 3640 Ft

Eredeti cím: Nora

Fordította: Soós Anita

ISBN: 978-615-5866-20-3

ISSN: 1418-0243 (Polar Könyvek)

Megjelenés éve: 2022

Méret: 130X195mm

Terjedelem: 192 oldal

Kivitel: cérnafűzött, keménytáblás

A Nora (2019) című regényt Henrik Ibsen Magyarországon is jól ismert Nóra (Babaszoba) című drámája ihlette. Merete Pryds Helle regényében egyrészt újraírja az Ibsen-drámát, másrészt újabb részletekkel árnyalja azt. A történet az eredetivel egyidőben, az 1800-as évek Norvégiájában játszódik. A regényben kronologikus sorrendben bomlik ki a cselekmény, ellentétben a drámával, ahol az olvasó a jelenben kialakuló konfliktus kapcsán szerez tudomást a múltbeli eseményekről. Pryds Helle művében folyamatában láthatjuk, hogyan esik a fiatal, értelmes, életvidám, boldog házasságban reménykedő Nora a hagyományos nevelés és a patriarchális társadalom áldozatául. Tanúi lehetünk annak, hogyan adja fel önmagát nap mint nap, hogy megfeleljen az elvárásoknak, hogyan veszíti el a házassággal, a szerelemmel kapcsolatos illúzióit és kényszerül elviselni egy beteg lelkű férfi kiszámíthatatlan indulatait. Merete Pryds Helle jelenetszerű fejezetekben ábrázolja azokat az eseményeket, amelyek hatására Nora karakterfejlődése végbemegy. Összességében elmondható, hogy Nora érzéki előtörténete Merete Pryds Helle tollából új szempontokkal gazdagítja Ibsen drámáját, és rámutat arra, hogy mi történik, ha egy kortárs női szerző gondolja tovább a klasszikus Nóra-figurát, és Ibsen szövegvilágához hűen boncolgat máig aktuális kérdéseket, ezáltal befogadhatóvá téve a női emancipáció kezdeti stádiumában jelentkező problémákat.

„Torvald elszürkült a sok üléstől, mogorva és furcsa lett, és egyáltalán nem hasonlít önmagára. Nora ragaszkodott hozzá, hogy sétáljanak egyet, hiszen vasárnap van. Megkérte Helenét, hogy a kását és a kávét az ágyban szolgálja fel, hogy jól induljon a nap, és amikor Helene megkocogtatja az ajtófélfát, Nora a hideg padlón lábujjhegyen az ajtóhoz szalad és kinyitja. Helene a tálcával a kezében, kíváncsian bekukucskál a szobába. Nora elveszi tőle a tálcát és suttogva megkéri, hogy csukja be maga mögött az ajtót, aztán visszalopakodik az ágyhoz. A hold fénye fáradtszürkére vált. Nora térdével félretolja a paplant, és az ágyra teszi a tálcát a mogyorós kásával és a kávéval, amely ma különösen illatos.
- Ébredj és pendítsd meg hangszered, hadd zengjek ébresztő dalt neked – énekli.
Férje egyik kezét elutasítóan felemeli. Hirtelen felül és azzal a kedvetlen tekintettel néz rá, amelyet hízelkedve kell meglágyítania, hogy előcsalogassa a kedves Torvaldot, aki valós mivoltukban látja a dolgokat.
- Mit akarsz? – mordul feleségére.
A kásástányérokat bámulja a tálcán, meg a kávéscsészéket, amelyek mozdulatára csilingelve koccannak a csészealátéthez. Gúnyosan szuszog, a mogorva Torvaldra jellemző megvetéssel.
- Mit hízelkedsz? – kérdezi.
- A Vardenhez megyünk – feleli vidáman Nora.
- És ez már elég ok neked, hogy az ágyban reggelizzünk? – kérdezi.
- Hiszen még mindig a mézesheteinket töltjük – csicsergi Nora és áthajol a tálcán, a melle épp a férfi szeme előtt himbálózik, a kávé illata meglegyinti a bőrét. Ez segít. Akkor legjobb lesz, ha visznek magukkal mézeskenyeret, javasolja Torvald. Nora leül az ágy végébe, a férfi lábát két combja közé veszi, kezében a kásástállal megjegyzi, hogy talán egy egész sajtot is vihetnek hozzá, és úgy csacsog, mintha imádott Torvaldja visszatért volna.”
(Részlet a regényből)

Merete Pryds Helle a Polar Könyvek kiadásában

Nora <


Merete Pryds Helle


A dán Merete Pryds Helle (1965) sokoldalú író, több műfajban is alkot, még a krimi világában is kipróbálta magát. Mind íróként, mind a magánéletben folyamatosan feszegette a határokat, új utakon járt. Az ő nevéhez fűződik az első dán SMS-regény és iPad-regény megírása is. Írt számítógépes játékot, levélregényt, gyerekek számára appokat, és nem véletlen, hogy az Ibsen-projektbe is lelkesen vágott bele. Irodalmi munkásságáért számos díjjal tüntették ki. Többek között elnyerte a Beatrice-díjat, az Arany Babérkoszorú Díjat, a Politiken Irodalmi Díját és az Otto B. Lindhardt-díjat is, továbbá jelölték a DR Regénydíjra is.


Soós Anita


Soós Anita (1971) műfordító. 1998 óta az ELTE Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének oktatója. A kortárs dán irodalom mellett Kierkegaard számos művének is avatott tolmácsolója.


Soós Anita fordításai a Polar Könyvek kiadásában

Nora <

Top