August Strindberg: Hitelezők

A Hitelezők egy szerelmi háromszög jellegzetesen strindbergi feldolgozása. „Nyolc nap múlva küldöm az új naturalista szomorújátékomat, még a Júlia kisasszonynál is jobb, mindössze három személy, egy asztal, két szék, és semmi napfelkelte!” – írta a szerző kiadójának, Karl Otto Bonniernek. 
A darab alapjául szolgáló történetet egy ismeretlen küldte el szerzőnek, aki ebből az alapanyagból írta meg talán legszemélyesebb vallomását Siri von Essennel kötött házasságáról.

August Strindberg

 

August Strindberg Svédország nemzetközileg legismertebb írója, 1849 január 22-én született Stockholmban. Apai ágon jómódú polgári családból származott, édesanyja azonban egyszerű, rendkívül vallásos cselédlány volt. Pietista jámborsága nagy hatást gyakorolt Strindbergre, a „cselédlány fiá“-ra.

Érettségi után Strindberg beiratkozott az uppsalai egyetemre, ám tanulmányait félbehagyta. Tanítóként, újságíróként, majd a Királyi Könyvtár segédkönyvtárosaként dolgozott.

1877-ben feleségül vette Siri von Essen színésznőt, aki finnországi svéd arisztokrata családból származott és az íróval kötött házassága előtt a svéd Wrangel báró felesége volt.  Viharos házassága konfliktusait Strindberg több művében is ábrázolta, legnyíltabban talán a Hitelezők című drámájában.

Több elutasított darab és sikertelen drámai próbálkozás után 1879-ben megjelent regénye, A vörös szoba hozta meg Strindberg számára az ismertséget. Drámái, nagy vihart kevert cikkei, politikai pamfletjei révén hamarosan a századvég és a századforduló egyik legnagyobb hatású és legvitatottabb alakja lett.

Pályája korai szakaszában romantikus történelmi drámákat írt. Az 1880-as évek végén íródott darabjai éles társadalomkritikájú naturalista szemléletet tükröztek (Az apa, Pajtások, Számum, A hitelező, Júlia kisasszony).

1884-ben Házasodjunk! című novelláskötete miatt vallásgyalázás címén pert indítottak ellene. Hosszabb ideig élt külföldön, Franciaországban, Svájcban, Dániában és Berlinben.

Az 1887-ben bemutatott Apa és az 1888-ban bemutatott Júlia kisasszony a nemek élethalálharcát állítja középpontba Strindberg drámáiban a férfi mindig ki van szolgáltatva a nőnek.

Hitelezőket (az Apa és a Júlia kisasszony harmadik darabjaként) 1888-ban, harminckilencéves korában írta, s a dráma keletkezését is megvilágító bevezető tanulmányában kifejtette a naturalista színjátszás korszakalkotó jelentőségű elméletét. Ez a tanulmány, máig érvényes megállapításaival a drámaelmélet becses dokumentuma, ahogy Hevesi Sándor nevezte, a „naturalista dramaturgia kiskátéja”.

Strindberg ebben az évben Dániában élt, Zolával és Nietzschével levelezett (franciául, illetve németül), franciául írta házassága válságát kíméletlenül feltáró önéletrajzi regényét, a Le Plaidoyer d’un Fou-t (amely magyarulVallomások címmel jelent meg), s újabb darabjával is elsősorban a francia közönséget szerette volna meghódítani.

A darabban egyszerre van jelen énképének két véglete: a szenzitív művészlélek, a gyenge férfi, a nők lábánál heverő, a megalázottságában szégyenletes örömet érző áldozat, és a büszke, erős, könyörtelen és kegyetlen férfi, a nietzschei „Übermensch”, aki puszta akaraterejével képes az epilepsziába és a halálba kergetni ellenfelét.

1897-ben jelent meg Inferno című önéletrajzi írása.

Miután 1891-ben három gyermeket hagyva maga után elvált első feleségétől, Berlinbe költözött. Itt ismerte meg az osztrák újságírónőt, Maria Uhl-t, akivel 1893-ban összeházasodott, de ez a házassága is kudarccal végződött, és 1897-ben elváltak. 

1896-ban visszatért Stockholmba. 1898-1909 közötti időszakban rendkívül sokat dolgozott, összesen harminchat drámát írt. A vallásos romantika és a misztériumjátékok ihlették a Damaszkusz felé, a Mámor, a Húsvét és azÁlomjáték című színműveit. 1907-1906 között Strindberg tizenkét drámában állította színpadra a svéd történelem hét évszázadának nevezetes alakjait.

Az 1900-as évek elején Strindberg visszatért a naturalizmushoz. A Haláltánc című drámája ismét a férfi-nő kapcsolat reménytelenségét tükrözi. 1907-ben saját színművei számára Stockholmban megalapította az Intima Teatern nevű kamaraszínházat.

Strindberg harmadik házassága a híres svéd drámai színésznővel, Harriet Bossé-val mindössze 1901-től 1904-ig tartott. Ezután magányosan élt stockholmi házában, a „Kék Torony“-ban.

1912. május 14-én halt meg Stockholmban.

Per Olov Enquist, svéd író „Egy élet“ című művében rendkívül érzékletesen mutatja be August Strindberg életét és pályafutását. A műből sikeres TV-sorozat is készült.