Loading...

Utazás a Dunán


25: Utazás a Dunán zoom-in

-20% = 2400 Ft db

ISBN: 978-615-5866-09-8

Megjelenés éve: 2021

Fordító: Kertész Judit (2021)

Méret: 150X220mm

Terjedelem: 96 oldal

Kivitel: kartonált, ragasztókötött Archiv képekkel illusztrált

25: Utazás a Dunán

-20% = 2400 Ft

ISBN: 978-615-5866-09-8

Megjelenés éve: 2021

Fordító: Kertész Judit (2021)

Méret: 150X220mm

Terjedelem: 96 oldal

Kivitel: kartonált, ragasztókötött Archiv képekkel illusztrált

Utazzunk együtt képzeletben Andersennel, fedezzük fel egy művelt idegen szemével a korabeli Magyarország Duna menti látnivalóit, ismerjük meg a világhírű mesemondó tollából a helyi legendákat és regéket, éljük át személyes találkozásait és benyomásait, melyeket oly színesen tár elénk! 2021-ben különös aktualitást ad Andersen írásának az 1841-es pestisjárvány miatt útközben, Orsovában kötelező hatósági karanténban töltött napjairól szóló részletes beszámolója, de ezen kívül is számos érdekes megfigyelést tehetünk arról, hogy mi változott és mi nem az elmúlt kerek 180 évben.

Andersen sokszor hallás után, vagy német nyelvű források alapján jegyezte le az útja során érintett látnivalók, városok nevét, mely települések egy része ráadásul a Duna későbbi szabályozása során víz alá került, ma már nem is létezik. A mai térképeken szereplő helységneveknek legalább a fele más, mint az utazás esztendejében, 1841-ben. Mégis, remek szórakozás térképen követni Andersen hajójának útját, elképzelni például a küzdelmes átjutást a Vaskapunál a folyó szabályozása előtt. A korabeli képekkel és régi képeslapokkal gazdagon illusztrált könyvben törekedtünk a helységnevek olyan alakját, fordítását szerepeltetni, hogy csak ritkán csorbuljon Andersen eredeti írásmódja, mégis érthető és követhető legyen a mai magyar olvasók számára.

„Mondák és emlékek fűződnek e parthoz; erdős és sziklás tájak, zöld mezők és népes városok váltják egymást. Egy romhoz közeledünk, mely virágkorában Európa egyik legszebb tündérkastélya volt. Corvin Mátyás kedvenc palotája; az ő parancsára készült a márványpadló, a csillogó arany tető, a falakat képek és gazdag tapéták díszítették. Minden ablak egy legendát vagy egy pogány mondát mesélt el, és télen is színpompás madarak röpködtek a délszaki pálmák és narancsfák között. Mindez már a múlté, róka ás lyukat magának ott, ahol hajdan büszke lovagok járták a táncot. Pásztor tereli nyáját a bokrok közötti keskeny ösvényen, ahol hajdan szökőkutak csobogtak a magas teraszokon. Ama kor költői e látványban akár Armida varázskertjét is felfedezhették. Holdfényes nyári éjszakákon a márvánnyal borított partról útjára bocsátottak egy keleti pompával feldíszített hajót, zeneszó csendült, tűzrőlpattant asszonyok és daliás férfiak indultak víg hajókirándulásra; élvezték az estét és a pompás visszhangot, mely a hat emelet magas Salamon toronyból felelgetett nekik. Mindez elmúlt, tovatűnt már, csak a visszhang fészkel még a romok között valahol, és ifjúsága friss hangján felelget; de egy nevet, ahogy errefelé mondják, soha nem ismétel. Ez pedig a gonosz Vetéz neve, ki rútul elárulta királyát.” – Részlet a könyvből

Hans Christian Andersen a Polar Könyvek kiadásában

Utazás a Dunán <

Mesék és történetek felnőtteknek


Hans Christian Andersen


Hans Christian Andersen meséin generációk sora nőtt fel, és népszerűsége két évszázad múltán is egyre növekszik. Műveit több mint száz nyelvre lefordították, és ihletésére nap mint nap születnek újabb regények, drámák, operák, filmek és képregények.

Andersen 1805-ben született Odensében egy olyan családban, melyet ma nagy valószínűséggel hajléktalannak neveznénk. Felmenői között volt prostituált nagyanya és nagynéni, elmebeteg nagyapa. Iszákos anyja mosónőként – előzőleg valószínűleg maga is prostituáltként – kereste kenyerét. A gyermek igazi apjának kiléte is bizonytalan, az újdonsült férj, Hans Andersen sajátjaként nevelte fel a kis Hans Christiant. Ez a foltozóvarga, aki részt vett a napóleoni háborúban, majd nemsokára fiatalon meghalt, a legpozítívabb szereplő volt a gyermek Andersen életében. Felolvasott, bábokat készítet és bábozott a fogékony kisfiúnak, aki hét évesen látott először színházi előadást, s ez elindította képzeletét. Már gyermekkorában írt darabokar, melyeket a család és a szomszédok körében adott elő.

Származását illetően több legenda is élt a köztudatban, melyek közül a legmeseszerűbb, hogy VIII. Keresztély dán király törvényen kívüli gyermeke lett volna. Életrajzírói szertefoszlatták ezt a legendát, de talán a családi mítosz oltotta belé a becsvágyat, az állandó szomjat az elismerésre, és a bizonyosságot, hogy hattyúként él a kacsák között.

Konfirmációja után a suta, nyakigláb kamasz nekivág Koppenhágának, hogy táncosnak és énekesenek jelentkezzék a Dán Királyi Színházba. Miután az elképedt prímabalerina – akinek ajtaja előtt ugrabugrált és énekelt – elküldte, különböző arisztokrata házakba csöngetett be, ha elkergették sírt egy sort, majd ment a következő házba.

Három év kallódás után akadt egy ház, ahol felkarolták a közben felserdült, különös fiatalembert. Jonas Collin a Királyi Színház gazdasági igazgatója házába fogadja és gondoskodik taníttatásáról. A színházba is felveszik statisztálni, ám hamarosan mutálni kezd, és azt javasolják neki, tanuljon valami rendes szakmát. Néhány elutasított színműve után Collin beiratja az iskolába, ahol a helyesírást ugyan soha nem sikerül elsajátítania, egy életre való nyersanyagot szerez be megaláztatásból és szenvedésből. A lelketlen iskolamester, Meisling, hogy becsvágyát letörje, megtiltotta neki a versírást. Ám az engedetlen tanítvány írásai lassan kezdtek megjelenni folyóiratokban és hamarosan megszületik a Haldokló gyermek, mely angolul és németül is nagy sikert aratott.

Huszonhárom évesen érettségizik, majd beirtkozik a koppenhágai egyetemre. Egy évvel később jelenik meg első műve a Fodrejse (Gyalogutazás) és egy színdarabja melyekkel nemzetközi sikert ért el. Ösztöndíjak révén utazni kezd, s nemsokra ez válik majd életmódjává. Soha nem volt lakása, különböző szállodákban, vagy vendéglátóknál lakott (ezek olykor európai királyi házak, vagy híres írók, mint pl. Dickens otthonai voltak).

1835-ben jelent meg első regénye, A rögtönző és ugyanebben az évben kezdték kiadni meséit.

Hallatlan népszerűségét azonban mindössze néhány közismert meséjével érte el.

1843-ban jelent meg újabb mesesorozata, melynek címéből már elhagyta a „gyermekeknek“ megjelölést, majd 1852-ben a „mesék“ is „történetek“-ké változott.

A legkülönfélébb járműveken ötször bejárta Európát (Magyarországon is járt!) élményeit élveztes utikönyveiben elevenítette meg.

A Polar Alapítvány „Mesék és történetek felnőteknek“ című összeállítása a kevésbé ismert, groteszk és ízig-vérig modern Andersent szeretné bemutatni a magyar olvasóknak, aki inkább felnőtteknek szóló meséiben szinte észrevétlenül keverte a hétköznapi élet jelenségeit fantáziája színes képeivel, és aki egyaránt lelkesedett a gőzvasút, a modern technika, egy Liszt koncert, vagy Budapest szépségei iránt. Az újra lefordított meséken kívül a kötet néhány magyarul most először megjelent írást is tartalmaz.

2005-ben, Andersen születésének kétszázadik évfordulóján világszerte műveinek új kiadásával ünnepelték a nagy mesemondót, és megkezdődött a róla kialakult kép árnyaltabb bemutatása is.

Hosszú betegeskedés után, 1875-ben hunyt el, utolsó vendéglátói, Moritz Melchior nagykereskedő és családja körében.


Top