Loading...

A mellékszereplő pillanata


28: A mellékszereplő pillanata zoom-in

Eredeti cím: Genanse og verdighet

Fordította: Kertész Judit (2004)

ISBN 978-963-214-722-7

130×197 mm

160 oldal

keménytábla, cérnafűzött

28: A mellékszereplő pillanata

Eredeti cím: Genanse og verdighet

Fordította: Kertész Judit (2004)

ISBN 978-963-214-722-7

130×197 mm

160 oldal

keménytábla, cérnafűzött

Egy álmos délelőtt Oslo egyik gimnáziumában Ibsen a Vadkacsa című drámáját próbálja hozzáférhetővé tenni kevéssé érdeklődő diákjai számára egy enyhén másnapos irodalomtanár. Kevéssel ezután furcsa, egész életét megváltoztató tettre ragadtatja magát az iskola udvarán. Vajon milyen külső és belső okok késztették erre? Ahogy vele együtt végigjárjuk élete elmúlt harminc évének történetét, úgy érezzük, Norvégia nincs is olyan messze...

Kritika | Ajánló

magyar

ekultura.hu

Dag Solstad a Polar Könyvek kiadásában

A mellékszereplő pillanata <


Dag Solstad


Dag Solstad, nemzedéke egyik legkiemelkedőbb norvég írója, 1941-ben született Sandefjordban. Ma részint Berlinben részint Oslóban él. Számos regényen kívül írt elbeszélés-köteteket és drámákat is. Műveit – főleg az utóbbi időben – sok nyelvre lefordították. A külföldi sikert 1994-es A mellékszereplő pillanata (Genanse og verdighet) című regénye hozta meg számára, amelyet Norvégiában a 90-es évek legjobb regényének kiáltottak ki, és több díjat is kapott, pl. 2007-ben a tekintélyes „Femina“ spanyol díjat, és – ami igazán ritka – jelentős sikert ért el angol nyelvterületen is.

A mű 2003-ban a Polar-sorozatban magyarul is megjelent, a Könyvfesztivál alkalmából rendezett bemutatón jelen volt a szerző, Dag Solstad is.

Közel 30 könyvet írt, és ő az egyetlen norvég író, aki háromszor is megkapta a „Kis Nobel“-nek nevezett Északi Tanács Irodalmi díját. Az elmúlt években felterjesztették a Nobel díjra is.

Solstad már 1965-ben megjelent, első novelláskötetével felhívta magára a figyelmet. Akkor még harcos baloldaliként kiemelkedő alakja volt a norvég irodalmat radikálisan megújító, fiatal Profil-nemzedéknek. 1965-ös, első modernista elbeszéléskötetei a Spiraler (Spirálok) és az 1969-es Irr! Grønt! (Patina! Zöld!) után a szocialista realista korszaka következett, az 1971-es Arild Asnes 1970, 1980-ban a Brød og våpen (Kenyér és fegyver); majd 1982-ben posztmodern korszaka vette kezdetét a Gymnaslærer Pedersens beretning om den store politiske vekkelsen som har hjemsøkt vårt land (Pedersen gimnáziumi tanár beszámolója a nagy politikai ébredésről, mely hazánkra köszöntött) című regénnyel.

Az utóbbi években a modern társadalomban, elsősorban a jóléti Skandináviában mutatkozó kulturális hanyatlással, az értelmiség ellehetetlenülésével foglalkozik.

Főszereplői általában írók, történészek vagy könyvtárosok, akiknek szembe kell nézniük az intellektuális értékek egyre csökkenő fontosságával. Mint Elias Rukla, az irodalomtanár A mellékszereplő pillanatában, aki egy álmos délelőtti órán Oslo egyik gimnáziumában Ibsen A vadkacsa című drámáját próbálja hozzáférhetővé tenni kevéssé érdeklődő diákjai számára. Később egy látszólag banális bosszúság minden frusztrációját előhozza belőle és különös tettre ragadtatja magát az iskola udvarán.

Solstad munkásságában újabb fordulatot hozott a 16.07.41 című regény, mely a címében az író születési dátumát viseli, főszereplője pedig maga a szerző, Dag Solstad.

Azóta még két önéletrajzi regényt írt, 2006-ban az Armand V. Fotnoter til en uutgravd roman (V. Armand. Lábjegyzetek egy feltáratlan regényhez), és 2009-ben a 17. roman-t (17. regény).


Top