Loading...

Hitelezők


42: Hitelezők zoom-in

Eredeti cím: Fordringságare

Fordította: Kertész Judit (1998)

ISBN 978-963-85801-4-3

130×197 mm

112 oldal

keménytábla, cérnafűzött

42: Hitelezők

Eredeti cím: Fordringságare

Fordította: Kertész Judit (1998)

ISBN 978-963-85801-4-3

130×197 mm

112 oldal

keménytábla, cérnafűzött

A Hitelezők egy szerelmi háromszög jellegzetesen strindbergi feldolgozása. „Nyolc nap múlva küldöm az új naturalista szomorújátékomat, még a Júlia kisasszonynál is jobb, mindössze három személy, egy asztal, két szék, és semmi napfelkelte!” – írta a szerző kiadójának, Karl Otto Bonniernek.

A darab alapjául szolgáló történetet egy ismeretlen küldte el szerzőnek, aki ebből az alapanyagból írta meg talán legszemélyesebb vallomását Siri von Essennel kötött házasságáról.

August Strindberg a Polar Könyvek kiadásában

Hitelezők <


August Strindberg


August Strindberg Svédország nemzetközileg legismertebb írója, 1849 január 22-én született Stockholmban. Apai ágon jómódú polgári családból származott, édesanyja azonban egyszerű, rendkívül vallásos cselédlány volt. Pietista jámborsága nagy hatást gyakorolt Strindbergre, a „cselédlány fiá“-ra.

Érettségi után Strindberg beiratkozott az uppsalai egyetemre, ám tanulmányait félbehagyta. Tanítóként, újságíróként, majd a Királyi Könyvtár segédkönyvtárosaként dolgozott.

1877-ben feleségül vette Siri von Essen színésznőt, aki finnországi svéd arisztokrata családból származott és az íróval kötött házassága előtt a svéd Wrangel báró felesége volt. Viharos házassága konfliktusait Strindberg több művében is ábrázolta, legnyíltabban talán a Hitelezők című drámájában.

Több elutasított darab és sikertelen drámai próbálkozás után 1879-ben megjelent regénye, A vörös szoba hozta meg Strindberg számára az ismertséget. Drámái, nagy vihart kevert cikkei, politikai pamfletjei révén hamarosan a századvég és a századforduló egyik legnagyobb hatású és legvitatottabb alakja lett.

Pályája korai szakaszában romantikus történelmi drámákat írt. Az 1880-as évek végén íródott darabjai éles társadalomkritikájú naturalista szemléletet tükröztek (Az apa, Pajtások, Számum, A hitelező, Júlia kisasszony).

1884-ben Házasodjunk! című novelláskötete miatt vallásgyalázás címén pert indítottak ellene. Hosszabb ideig élt külföldön, Franciaországban, Svájcban, Dániában és Berlinben.

Az 1887-ben bemutatott Apa és az 1888-ban bemutatott Júlia kisasszony a nemek élethalálharcát állítja középpontba Strindberg drámáiban a férfi mindig ki van szolgáltatva a nőnek.

A Hitelezőket (az Apa és a Júlia kisasszony harmadik darabjaként) 1888-ban, harminckilencéves korában írta, s a dráma keletkezését is megvilágító bevezető tanulmányában kifejtette a naturalista színjátszás korszakalkotó jelentőségű elméletét. Ez a tanulmány, máig érvényes megállapításaival a drámaelmélet becses dokumentuma, ahogy Hevesi Sándor nevezte, a „naturalista dramaturgia kiskátéja”.

Strindberg ebben az évben Dániában élt, Zolával és Nietzschével levelezett (franciául, illetve németül), franciául írta házassága válságát kíméletlenül feltáró önéletrajzi regényét, a Le Plaidoyer d’un Fou-t (amely magyarulVallomások címmel jelent meg), s újabb darabjával is elsősorban a francia közönséget szerette volna meghódítani.

A darabban egyszerre van jelen énképének két véglete: a szenzitív művészlélek, a gyenge férfi, a nők lábánál heverő, a megalázottságában szégyenletes örömet érző áldozat, és a büszke, erős, könyörtelen és kegyetlen férfi, a nietzschei „Übermensch”, aki puszta akaraterejével képes az epilepsziába és a halálba kergetni ellenfelét.

1897-ben jelent meg Inferno című önéletrajzi írása.

Miután 1891-ben három gyermeket hagyva maga után elvált első feleségétől, Berlinbe költözött. Itt ismerte meg az osztrák újságírónőt, Maria Uhl-t, akivel 1893-ban összeházasodott, de ez a házassága is kudarccal végződött, és 1897-ben elváltak.

1896-ban visszatért Stockholmba. 1898-1909 közötti időszakban rendkívül sokat dolgozott, összesen harminchat drámát írt. A vallásos romantika és a misztériumjátékok ihlették a Damaszkusz felé, a Mámor, a Húsvét és azÁlomjáték című színműveit. 1907-1906 között Strindberg tizenkét drámában állította színpadra a svéd történelem hét évszázadának nevezetes alakjait.

Az 1900-as évek elején Strindberg visszatért a naturalizmushoz. A Haláltánc című drámája ismét a férfi-nő kapcsolat reménytelenségét tükrözi. 1907-ben saját színművei számára Stockholmban megalapította az Intima Teatern nevű kamaraszínházat.

Strindberg harmadik házassága a híres svéd drámai színésznővel, Harriet Bossé-val mindössze 1901-től 1904-ig tartott. Ezután magányosan élt stockholmi házában, a „Kék Torony“-ban.

1912. május 14-én halt meg Stockholmban.

Per Olov Enquist, svéd író „Egy élet“ című művében rendkívül érzékletesen mutatja be August Strindberg életét és pályafutását. A műből sikeres TV-sorozat is készült.


Top